Az 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra. Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az MNB friss Inflációs jelentésében.
A jegybank friss előrejelzése a 19–22 százalékos sávba várja az infláció tetőzését, de az sem kizárt, hogy 22 százalék fölött lesz. Már szeptemberben jön egy nagy megugrás a rezsiemelés és az aszály miatt.
Két év alatt 900-1000 milliárd forintot érnek a kormány adóemelései és új adói, ezek 2022-ben 0,4, 2023-ban 1,5 százalékponttal növelik az inflációt. Az árstopok ezt bőven ellensúlyozzák – de nem tudni, a kormány mihez kezd velük ősztől, a jegybank azzal a feltételezéssel számol, hogy fokozatosan kivezetik őket. A kormány közel 2 ezer milliárdot szórt ki a választások előtt, ami a háztartások fogyasztásán keresztül a GDP-t pörgeti – és az importot, így hozzájárul az ország folyó fizetési mérlegének hatalmas hiányához.
Nem 50 vagy 100, de 185 bázisponttal emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot, 7,75 százalékra. A forint kilőtt a döntés után.
Márciusban 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban. Ez meglepően jó adat, a jegybank nemrég 8,5-9 százalékos inflációt jósolt márciusra. Leginkább az élelmiszerek drágultak, 13 százalékkal. Az infláció várhatóan tovább fog gyorsulni, lassulás csak a második félévben várható, de sok múlik azon, hogy alakul a háború és a járvány.
Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.
A háború okozta kínálati sokkok miatt az év első felében még gyorsul az infláció, márciusban már 8,5–9 százalék várható. Fordulat a második félévben lehet, az éves átlag megközelítheti a 10 százalékot. A gazdasági növekedés ezzel szemben lassabb lesz a vártnál, lehet, hogy csak 2,5 százalék. A jegybank folytatja a szigorítást, aminek fenntartására hosszabb ideig lesz szükség.
A benzin és a dohány áremelkedése fog lassulni 2022-ben, az ipari termékek és a szolgáltatások ára gyorsabban fog emelkedni az ideinél, az élelmiszerek drágulása pedig szinte pontosan az idei duplája lesz – áll a Magyar Nemzeti Bank most kiadott Inflációs jelentésében. Jövőre 4,7–5,1 százalék közötti lehet az infláció, a GDP-növekedés pedig alacsonyabb lehet 2021-ben és 2022-ben is annál, mint amit az egy negyedévvel korábbi elemzésében előre jelzett a jegybank. Az államkassza bevételei jócskán megnőnek ahhoz képest, amit másfél éve, a 2021-es költségvetés megírásakor tervezett a kormány, csakhogy ezt a pluszpénzt az utolsó fillérig el is költik a következő pár hónapban.
A kormány nem zárja ki, hogy az elszálló infláció miatt módosítja a költségvetést.
A gazdaság a korábban vártnál nagyobbat nőhet idén, az infláció azonban tovább lesz magasabb. A nyugdíjasok idén 440 milliárd forint pluszpénzhez jutnak a magas infláció és gazdasági növekedés, illetve a 13. havi nyugdíj miatt. A kormány 2022-ben összesen ezermilliárd forintot oszt szét a 25 alattiak, a gyermekesek és a rendvédelmi dolgozók közt.
Nem omlott össze a munkaerőpiac, pörög a hitelezés, így sokkal gyorsabb lehet a kilábalás, mint a 2009-es válság után. Feltéve, hogy a járvány nem húzódik el, és 2021 közepére megtörténik a magyar lakosság átoltása. A magyar kormány is engedi elszállni a költségvetési hiányt és vele az államadósságot – feltehetően csak ideiglenesen.
Már a jegybank se vár gyors gazdasági talpra állást: 2020-ban recesszió lesz, a vállalkozások elkezdenek leépíteni, a háztartások reáljövedelme csökken, 2022-ig marad a magas infláció – derül ki a most kiadott prognózisból. Az árak még jobban elszállhatnak, ha a forint a vártnál jobban gyengül, a gazdaság még lassabban állhat helyre, ha a járvány újabb mélypontot okoz.
Az egyéni vállalkozók aktivitásán látszik, hogy már jövünk ki a válságból – állítja az MNB inflációs jelentése. A jegybank szerint idén nőni fog a GDP, a munkanélküliség az év végére már alig lesz rosszabb, mint a járvány előtt volt, de a béremelkedés lassulásán látszik majd egy ideig a krízis.
A jegybank inflációs jelentése alapján 2014-re 0,7 százalékos, 2015-re 3,0 százalékos éves pénzromlást várnak az MNB szakértői.
Igencsak optimista gazdasági növekedést vázolt fel a ma nyilvánosságra hozott alap-előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank. A keddi kamatdöntést a piac már beárazta, az idénre várt infláció – 2,6 százalék – is teljesíthetőnek tűnik, ám 2013-as félszázalékos gazdasági növekedésre már a makroelemzők is felkapták a fejüket. De az is furcsa, hogy a költségvetési előrejelzés kimaradt az alapadatok közül. Matolcsy tényleg odaszólhatott a jegybank szakmai stábjának?
A Magyar Nemzeti Bankban zajló átszervezéssel kapcsolatban olyan sajtóhírek jelentek meg, amelyek nem felelnek meg a valóságnak. - írja a jegybank sajtóosztálya közleményében.
A Magyar Nemzeti Bank ma teszi közzé az új Inflációs jelentést, amelyben részletes elemzést ad a várható makrogazdasági folyamatokról.
A jegybank 5900 milliárd forintot öntött a gazdaságba 2020-ban, a hitelmoratórium miatt 1800 milliárd forint elkölthető pénz maradt a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A kormány 5,8 ezer milliárdot költött a járványra és a válságra, de ennek negyede csak átcsoportosítás volt.
A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön közzétett inflációs jelentésében idénre 2,9 százalékos uniós módszertan szerinti GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol, félszázalékos növekedés mellett. Az infláció 2,6 százalék lesz.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán jelentette meg legfrissebb inflációs jelentését, amely megállapítja, hogy az alapkamat mostani szintjének huzamosabb fenntartásával érhető el a 3 százalékos inflációs cél 2012 végére. Az elemzésből kitűnik, hogy a jegybank szakértői egy ideig nem látnak esélyt a belső fogyasztás felpörgésére.
